Az LCD -k háttérvilágítási modul mechanizmusainak bemutatása

A digitális korszakban a folyékony kristály kijelzők (LCD -k) különféle elektronikus eszközöket áthatoltak, a kézi eszközöktől a nagy méretű televíziókig. Funkcionalitásuk központi eleme a háttérvilágítás modulja, egy kritikus komponens, amely lehetővé teszi a látható képek létrehozását az LCD -ken. A háttérvilágítás modulja elsősorban kétféle fényforrásra támaszkodik: hideg katódfajta lámpák (CCFL) és fénybocsátó diódák (LED). A történelmileg elterjedt CCFL -ek egy csőn belüli ionizáló gázokkal működnek, nagy feszültségű alkalmazáson keresztül, ultraibolya fényt termelve, amely aktiválja a foszfor bevonatait, hogy látható megvilágítást bocsátsanak ki. A LED -ek azonban az iparági szabvány váltak. Ezek a félvezető eszközök a chipen belüli elektron -lyuk rekombinációján keresztül világítanak fényt, olyan előnyökkel büszkélkedhetnek, mint például az alacsonyabb energiafogyasztás, a hosszabb élettartam és a környezetbarátság, több mint 90% -os piaci részesedéssel a fogyasztói elektronikában. Ezután a fényt előállított fényt a képernyőn a világítótáblán és a fényvisszaverődéssel ellátott, a műanyag tányérokkal, és a mikrotáblákkal ellátott, a mikrotáblákkal. A teljesítmény optimalizálása érdekében optikai filmeket használnak. A diffúziós filmek javítják a könnyű egységességet, míg a prizmafilmek a fényt arra összpontosítják, hogy kilépjenek az LCD panelre, javítva a fényhatékonyságot és a kontraszt megjelenítését. A technológia előrehaladása mellett az LCD -k háttérvilágítási modulja tovább fejlődik, a nagyobb energiahatékonyság, a vékonyabb profilok és a fokozott szín reprodukciójának céljából. Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése betekintést nyújt a modern kijelző alkalmazásokat vezetõ technológiai fejlõdésekbe.